Please note, that this is not the official channel of Sir Patrick Stewart and has no affiliation with Sir Patrick himself, his family, friends or anyone around him. All pictures, videos and other media are copyright to their respective owners, no copyright infringement intended. This is a non-monetized, non-profit channel where videos are uploaded for those fans who don't have Twitter and Instagram accounts.

Sir Patrick Stewart's official accounts are the following:
Twitter:   / sirpatstew  
Instagram:   / sirpatstew  
Facebook:   / patrickstewart  

"A Sonnet A Day by Sir Patrick Stewart" playlist on this channel:    • Poetry: Sonnet 1 by William Shakespea...  

Sonnet 89 by William Shakespeare

Say that thou didst forsake me for some fault,
And I will comment upon that offence:
Speak of my lameness, and I straight will halt,
Against thy reasons making no defence.

Thou canst not, love, disgrace me half so ill,
To set a form upon desired change,
As I'll myself disgrace; knowing thy will,
I will acquaintance strangle, and look strange;

Be absent from thy walks; and in my tongue
Thy sweet beloved name no more shall dwell,
Lest I, too much profane, should do it wrong,
And haply of our old acquaintance tell.

For thee, against my self I'll vow debate,
For I must ne'er love him whom thou dost hate.

• ────────────────────────────────── •
Sonnet 90 by William Shakespeare

Then hate me when thou wilt; if ever, now;
Now, while the world is bent my deeds to cross,
Join with the spite of fortune, make me bow,
And do not drop in for an after-loss:

Ah! do not, when my heart hath 'scaped this sorrow,
Come in the rearward of a conquered woe;
Give not a windy night a rainy morrow,
To linger out a purposed overthrow.

If thou wilt leave me, do not leave me last,
When other petty griefs have done their spite,
But in the onset come: so shall I taste
At first the very worst of fortune's might;

And other strains of woe, which now seem woe,
Compared with loss of thee, will not seem so.

• ────────────────────────────────── •
89. szonett (fordította Győry Vilmos és Szász Károly)

Hogy elhagysz, mondd, én adtam rá okot:
S mentségül nem lesz egyetlen szavam;
Nevezz sántának: s bicczentek legott;
Fogj rám akármit: nem védem magam’!

Nem bánhatsz oly igaztalan’ velem
– Hogy ürügyet találj a sziv-cserének –
Mint én magammal; kedved’ töltenem:
Elesküszöm azt is, hogy ismerélek.

Sétáid’ nem kisérem; ajkamon
Édes neved, ah szép üdvöm, nem űl,
Félvén valahogy azt megbántanom,
Viszonyunk’ emlitvén véletlenül.

Éretted harczra szállok magam ellen,
Mert kit te gyűlölsz: nem lehet szeretnem!

• ────────────────────────────────── •
90. szonett (fordította Győry Vilmos és Szász Károly)

Gyülölj ha akarsz; s ha valaha: most ám!
Most, hogy a sorssal is kell küzdenem.
Pártjára állj, engem porig alázván,
Utó-csapást ne tarts föl ellenem.

Ne légy, szivem majd estéből ha felkelt,
A már legyőzött bú utó-hada;
Viharos éjre ne hozz borus reggelt;
Halál-döfést ha mérsz: csak vágd oda!

Ha elhagysz: ne a legvégsőbe’ menj,
Apró bajok ha mérgöket kiönték;
Rohamba’ jőj; az első hadd legyen
Minél a sorstól nem sújthatna több még.

Egyéb csapást aztán, akármit lássak,
Ez egy után, nem érzek csapásnak!

#poetry #poem #actorsreadingpoetry